Vannak kik meghallgatják mi bánt, mik a problémáid, mégsem fogják tudni úgy átérezni, mint a saját problémáikat. Szerintem ez mindenkinél így lehet.
Lehet, hogy egyik gond nehezebbnek tűnik, mint a másik, de sose lehet tudni, hogy az ember milyen szinten éli át az adott problémát. Nemde?!
Erről azért is kezdtem el merengeni, mert az utóbbi napokban eléggé nehézkesnek érzem az életem, a napjaim.
Tegnap Ryu blogbejegyzésében is olvastam olyat, ami segített, hogy könnyebbnek lássam a dolgokat és MiA (MEJIBRAY) is olyan tweeteket írt, amik szintén... ezek persze megint csak nem véletlenek.
Nagyon megérintette a lelkem és pont olyan a hangulata, amilyenre szükségem volt. Egyszerűen tökéletes és gyönyörű, teljesen odavagyok... csodálatos.
Reméltem, hogy mire este visszaérek, már a PV-t is láthatom, de sajnos az még várat magára T_T
Nem gondoltam volna, hogy lesz még egy olyan banda, akik ennyire magukkal rántanak és segítenek rajtam. Mert ők tényleg képesek csodát művelni velem... nagyon fontosak nekem! Nagyon remélem, hogy egyszer majd velük is sikerül szemtől szembe találkoznom ToT az nem lehet, hogy nem ><
"EMILY because I love you"
EMILY -> meghallgatni!
EMILY -> meghallgatni!
Kemény hónap elé nézek, ugyanis ma megtudtam, hogy kb egész végig teltházas napok lesznek. A tegnapi napom nagyon durva volt, rendesen fájtam este. Ma volt egy kis segítségem, így nem is fáradtam el annyira és egy órával előbb is végeztem.
De nem tudom, hogy fogom bírni ezt a nagy forgalmat nap mint nap... nya de majd csak lesz valahogy.
Valószínűleg november eleje lesz, mikor majd elindulok haza innét.
Apám 18-a körül jön vissza és elvileg 2 hetet kéne maradnia dolgozni, úgyhogy majd aztán megyünk haza remélhetőleg. Addig ki kell tartanom és minden erőmet összeszedve erősnek lennem.
Mikor még otthon voltam, nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz és bizony az. Bár úgy gondolom, ha meglenne a saját lakásom, a nyugalmam, akkor mégis csak könnyebb lenne... de itt... mindegy ebbe nem megyek bele.
Amúgy ma beszéltem anyuval telefonon(általában skype-on beszélünk) de munka után felhívtam, kicsit pityeregtem is, de azt hiszem nem tűnt fel neki vagy csak nem említette. Nem szeretném, ha még jobban aggódna. Apámmal is beszéltem, akkor mondta, hogy mikor jön majd, hogy később, mert úgy volt egy héttel előbb, de aztán mégsem. Anyut most nem érem el mobilon ToT és nincs online >o< Amit írni akartam ezzel kapcs (x hogy apám beszélt ma az egyik főnökkel, akivel megbeszélte mit, mikor és mondta, hogy megvannak velem elégedve, meg jól dolgozom meg mindenhol segítek. Ez azért jól esett, persze tudom, hogy így van, hiszen tényleg mindent beleadok >o< de azért mégis...
A napok gyorsan telnek szerencsére, de minden reggel úgy ébredek, mint egy zombie (x huh ma is, ha láttatok volna, belenéztem a tükörbe, bár alig láttam magam xD jhaj... nagyon rám férne már egy kiadós alvás, pihenés... de mivel naponta csak 2-3óra szabadidőm van, csak a hétfő marad, ami néha egész nap szabad, néha félig. A következő hétfőn biztosan aludni fogok, még ha délután is jutok majd hozzá.
