*talán kezd egyenesbe jönni az életem...

Grrr~ merre is kezdjem...

Tehát... ma délelőtt érkeztem vissza Németországba. Szerencsére tudtam aludni utazás közben, úgyhogy viszonylag gyorsan eltelt az idő ^ ^
Nem igazán jelentett problémát a visszatérés, azt hiszem baromi szerencsésnek mondhatom magamat mostanában.
Kezdeném azzal, hogy már szinte teljesen beilleszkedtem és megszoktam az itteni életemet... a munkámmal is jól kijövök, ahogy a munkatársaimmal is(mellesleg már hiányoznak :D) és a főnökömre se lehet egy rossz szavam sem (:
Az egyetlen aggasztó dolog csupán annyi, hogy néha autót kellene vezetnem... és itt elsősorban nem a vezetés a probléma, hiszen szeretek vezetni ;$ hanem... hogy baromira nem ismerem ki magam még a környéken, a kocsit se ismerem és mivel idén szereztem meg a jogsit rutinom sincs x3 és sajnálom, de baromira para ez a dolog számomra, a pocsék emlékek miatt is(nem egyszer múlt hajszálon, hogy épen megúsztam -.-).
Ettől eltekintve örülnék, ha sikerülne itt élnem... ééés akkor a kövi évben beköltözhetnék a saját lakásomba is, már nagyon de nagyon szeretnék egyedül lakni, már annyi ötlet is bujkál a fejemben, hogy mit hogyan szeretnék :"3 de ez még alakul.

Aztááán amiért még szerencsésnek érzem magam jelenleg, az a hétvégén történtek miatt... úgy történtek a dolgok, ahogy reméltem, ahogy szerettem volna, egyszerűen egy tökéletes 7vége volt T.T
Nem szeretném hosszúra nyújtani, nehogy beleunjatok :"D úgyhogy megpróbálom összefoglalni.
Pénteken indultam Budapestre, késő délután találkoztam Sakuval, én már ettem eleget aznap de ő még bekapott pár falatot a McDonalds-ban, majd gyorsba készítettünk pár képet a toalett mosdójának a tükrénél(hol máshol ;D) a Dan Sperry_Hungary zászlóval, amit Saku igazán ügyesen összehozott (: /mellesleg jól jött, hogy ez az ötletem támadt, Dan örült neki ^^/
nya meg kissé szarul éreztem magam, mert ugye itt voltam Németben és azt hittem semmit nem fogok tudni készíteni a mesternek, de legalább a süti készítés mégis összejött ^O^ szóvaaal miután végeztünk a fotózkodással elindultunk trolival a Syma csarnokhoz *O* tök szépen ki volt világítva, mikor odaértünk már belehetett menni, de a helyeket még nem lehetett elfoglalni, így hát mászkáltunk, megtaláltuk a merch pultot, viszont nem volt nagy szám >< éééés póló még csak nem is volt, mert mind elfogyott ToT /de úgyis terveztem rendelni.../ plusz így tudtuk, hogy ide kell majd jönni a műsor után, ugyanis Dan itt fog aláírásokat osztogatni és képeket készíteni azokkal, akik megkérik rá (:
Őszintén a "the Illusionists" show egy "MUST SEE SHOW" :"D
Sajnos Saku-val nem ültünk egymás mellett ): ő az 5. én az 1. sorban ültem. Pont mellettem maradt egy üres hely, azt mondogatták, hogy az egyik illuzionista egyik ismerőse ül majd oda, aztán egyszer csak bevágódott mellém a Mentalista x"D aki képes a gondolatokban olvasni és másra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy nehogy kinézzen magának és velem kezdődjön a show :"D lehetséges, hogy mindezen gondolataimat tudta, ugyanis békében hagyott és egy gyors est köszöntő beszéd után el is tűnt mellőlem ^^"
Nagyon király volt a megnyitó, élő zenével, a dobos pasas igazán egyedi arc volt, pont vele szembe ültem :3 és oldalasan a basszusgitáros cukiság volt velem szemben, aki már hónapokkal ezelőtt betalált twitteren és még üzenetet is írt x3 amúgy... "beleszerettem" x"3 a basszusgitár játékával elvette az eszem és az édesség szikrái az egekig értek xD nagyooon aranyos egy srác :"3 róla majd még később : D

ezt a képet szünetben Saku helye mellett készítettem, a sarokban ott van a basszeros :"3

*the Mentalist: engem lenyűgözött :3 továbbra is hiszek a médiumokban és minden effélében :3
*the Trickster: egy baromi vicces bácsi xD szétröhögtem az agyam :"D természetesen nagyon ügyes is volt.
*the Escapologist: a kis cuki Andrew :3 nála nagyon paráztam T.T több, mint 3 percig víz alatt volt és ki kellett szabadítania magát a láncoktól... huh nagyon izgultam ><
*the Inventor: az övé az egyik olyan "trükk" ami nem lehet nem varázslat... elképesztő. Plusz, amikor a show végén havat varázsol a nézők felé, nya az aztán tényleg * - *
*the Gentleman & the Enchantress: őket egybeveszem, ugyanis mindig együtt jelentek meg és trükköztek, náluk is ami az Inventor-nál... nem hiszem el, hogy nem varázslat, amit csinálnak x"3
Amit még szintén imádok, hogy egyik pillanatban a színpadon vannak, a másik pillanatban hátul valahol a közönség soraiban... főleg, mikor a zenészeket felemelték a magasba egy nagy dobozban a színpad felett, majd hirtelen a közönség között voltak... HOGYAN?! x"D
Amúgy nem szeretném tudni a titkokat, úgy eltűnne a varázsa és én szeretem hinni, hogy varázslat az egész :3

*the Anti-Conjuror/Dan Sperry: a mesteeer *.* természetesen Ő a legkirályabb ; ^ ; csinálta a fonalas, a cukros és a galambos témákat. Sajnálom, hogy egy olyan előadása sem volt, ahol beszélnie kellett volna... de remélhetőleg hamar visszatér majd a saját előadásával!! Igazából nem is tűnt valódinak, hogy élőben nézem, amit már sokszor láttam interneten keresztül és hogy Dan-t élőben látom :"D nagyon kevés volt belőle >< vagyis az egész műsor nagyon rövidnek tűnt T^T rohadtul nem volt elég ; /

Mikor véget ért a magicshowww gyorsan összeszedtük egymást Sakuval, azonnal mentünk volna a merch pulthoz, de megpillantottam, hogy a basszeros is ad aláírást és még képet is lehet vele csinálni... viszont lehet hülyének nézett, mikor visszamentünk hozzá, ugyanis azelőtt egyszer már elmentem előtte, úgy, hogy éppen figyelt és integettem meg mondtam, hogy "báááj" erre ő is ugyanígy x"3
szóval visszamentünk, mondtam, hogy mennyire cool volt, erre ő: "you're so cool..." én meg így O.O eh what?! xD de cukiii~ plusz olyan szerelmes szemekkel nézett rám xD műsor közben én sokat néztem őt ugye :"3 és szerintem ő is engem x"3 szal kaptam aláírást szívecskével és leugrott mellém a fotó miatt, alacsonyabb nálam :"D
gyors elköszöntünk megint és kvázi futottunk Dan-hez :"3 mikor odaértünk már jó páran körbeállták... vártunk a sorunkra... Saku eléggé ideges volt :"3 én valahogy nem éreztem ezt az izgalmat... nagyon jó érzés volt látni ennyire közel hozzánk és hallgatni másoknak mit mond meg ilyenek.
Aztán betámadtuk, először Saku, mutatta neki a zászlót... majd én átadtam neki a logo sütit/ami hasonló volt a tavaly készített logo sütimhez,amit csak interneten keresztül tudott értékelni,de most kapott egy újat kézbe ;D/és még egy kis csomag mézeskalácsot :3/ Kérdeztem tőle, hogy emlékszik e erre a sütire, és akkor mondta a twittert és rájött ki vagyok T_T úgy felvillanyozódott, annyira jól esett :"))) ezek után végképp nem éreztem semmi feszültséget, olyan volt, mintha már 1000~éve ismernénk egymást... Saku kért aláírást a jegye hátuljára, de aztán Dan odaszólt a merch pultos srácnak, hogy adjon 2 posztert és mindketten kaptunk egyet névre szólóan és kedves kis szöveggel ^ ^

aztán képeket csináltunk, mi egy kicsit tovább időztünk Dan-nel vagy Ő velünk :"3 a hátam mögött már kezdtek értetlenkedni az emberek, ahogy hallottam, de valamelyik rájött, hogy a magyar oldalának az adminjai vagyunk(most már Saku is :) és így természetes volt :"3 aztán magára hagytuk, de ott maradtunk még pár méterre és mikor elfogytak az emberek Dan még odajött hozzánk beszélgetni ;O; nagyon kedves és vicces volt, nekem a kedvencem az volt, mikor így bejelentette, hogy holnap elmegy a TESCO-ba, az a holnapi programja x"D érdeklődött irántunk, kérdezte, hogy a kövi előadáson is ott leszünk e... de mondtuk, hogy sajnos nem... erre... ha gondoljátok megpróbálok jegyet szerezni, csak írjatok még facebookon vagy twitteren /nem voltam biztos benne, hogy jól hallottam.../ miután mennie kellett és elköszöntünk, Saku se volt biztos benne, hogy ezt a jegyszerzős dolgot jól hallotta, de ketten csak nem hallottuk félre x"D
Nagyon boldogan indultunk kifelé a Syma-ból :"3 este még beszélgettem Dan-nel és tényleg akart nekünk jegyet szerezni a turné menedzseren keresztül meg még mesélt pár dolgot, hogy mit csinál meg ilyenek T.T de aztán másnap 17 óra után írt, hogy mégse kapott jegyet, a sold out dolog miatt ; / nagyon sajnálta meg minden és nagyon kedvesen mindent megköszönt az oldallal kapcsolatban is meg h nagyon finomak voltak a sütijeim T___T hát kell egy ilyen elismerésnél több?! :"D
Sakuval nagyon reméltük, hogy még egyszer találkozhatunk vele, de aztán úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk a műsor után "elkapni". Hátha meglát minket bentről és kijön vagy ilyesmi. De akkor sikerült még vele beszélni, mikor mentek vissza a hotelba... örültünk, hogy még egyszer rendesen eltudtunk tőle köszönni.

mesterrel <3 életem képe ;* . *;

Szombaton még találkoztam Neko sister-rel :"3 és egy nagyon kicsit Lana-val is :"3 Örültem, hogy végre láttam őket, még ha csak egy kis időre is... amúúúgy valószínűleg karácsonytól január közepéig otthon leszek ^-^ remélem mindenkit becserkészhetek majd ;3

Vasárnap délelőtt indultam haza... kissé nehéz szívvel, hiszen annyira csodálatos két napon voltam túl. . . eléggé rossz, hogy vége. . . remélem mihamarabb újra!!
Pécsen még sikerült megpihennem Ryum-mal ^ ^ 

Azt hiszem így is elég hosszú lett és még csak le se írtam egy csomó dolgot x"3

#magicnolongersucks #abricabastard #weareeverywhere #sorrynotsorry

*new beginning? maybe.

Kedden este indultam otthonról busszal, ami háztól házig közlekedik és pont ott teszi ki az emberkéket, ahova elszeretnének jutni.
Az egyik sofőr ismerősöm volt. Rajtam kívül még hatan voltunk, még egy szabad hely maradt, épp mellettem. A fél társaságot ismertem, környékbeliek.
Másnap délelőtt fél9körül értem ide(Erbach). A munkaadóm már várt rám, kaptam reggelit és kicsit beszélgettünk. Majd ő folytatta a pakolást meg ilyenek, kissé el volt havazva a papírmunkákkal.
Én a részemre felajánlott szobában elhelyezkedtem, kipakoltam, ilyesmik.
Délután kissé bealudtam, aminek szokás szerint nem lett jó vége, mert utána olyan voltam, mint egy zombi.
A szokásos dolgok után (tus, vacsi stb) 9 után aludni tértem, mert másnap már 5 után indulni kellett dolgozni.
brr~ úgy éreztem magam, mintha ismét suliba járnék(akkor is ilyenkor keltem).
Kocsiba ültünk és kb negyed óra autókázás után odaértünk a raktárhoz, ahol találkoztam a 2 munkatárssal.
Azt hiszem Uli a pasas neve (x és a másik a Zsolti, aki ott lakott, ahol én, csak már 10éve itt van. Ő általa kaptam ezt a helyet. Aztán kiderült, hogy a Zsoltival lesz az első napom.
A főnökasszony és az Uli mentek Ulm-ba, mi pedig az egyik közeli faluba(Laupheim).
Kis teherautóval, a stand a cukrokkal meg mindennel utánunk, így utánfutó szerűen.
Örültem, hogy a Zsoltival kezdek, még is egyszerűbb volt, nem egy idegennel, meg csak pár évvel idősebb és hát magyarul tudtunk kommunikálni.
Beálltunk a bérelt helyre, majd elmentünk reggelizni egy közeli pékségbe. Közben a sétálóutcán már sokan elkezdték a standjukat felépíteni. Ez ilyen piac hely. Mellettünk 2 Ázsiai pasas árult ruhákat, az egyik nagyon kis aranyos : D Zsoltival már ismerősök, rám meg mindig nagyon kedvesen mosolygott x3
Reggeliként csak egy kávét ittam.

Nem voltam éhes...(főleg miután egy hete anyum minden nap olyat főzött, amit szeretek... nem csak attól voltam rosszul, hogy vajon hány kilót szedtem fel, hanem már az étel gondolatától is) jó fél órát elüldögéltünk ott, körülöttünk voltak a Zsolti ismerősei is, szintén ilyen utcai árusok.
Az egyikkel tovább mentünk egy közeli benzinkúthoz, ott is beültünk a boltba vagyis annak az étkezős részére(eléggé nagy helyiség volt). A barátaihoz, egy férfihez és egy nőhöz. Kicsit beszélgettem velük is.
Ott is kb fél órát voltunk. Majd mikor visszaértünk, elkezdtük felállítani a cuccot meg mindent a helyére tenni. Kb 3/4 óra. Aztán be is indult a menet.
Árulunk helyben pörkölt csonthéjas finomságokat is(cukorral, fahéjjal meg még nem tudom mivel ráolvasztva) és ezeket ott helyben Zsolti csinálta, tehát ő szinte csak azon a részen volt és rám maradtak a cukrok, csokik. A válogatós gumicukrok és csokik előtt voltak azok a tipikus gyereket megőrjítő édességek. Amiket azért vesznek mert olcsók vagy mert olyan király cucc, mint például a nem tudom milyen ízű szájba spriccelős üvegecske. Nem tudom hányféle ilyesmi és persze a legtöbbnek különbözik az ára. Amikor a sok nyavalyás ilyenekkel állt elém, folyamat kérdeznem kellett, hogy ez most mennyi is ><
Aztán összeadni az árakat, visszaadni. Az elején folyamat belezavarodtam >_< de később már jobban ment. Tök jó, hogy kb csak annyit mondtak, hogy csomagolnom kell az édességeket és besegíteni, ehhez képest már első nap olyan pozícióm volt, mint aki már évek óta ezt csinálja... szóval eléggé stresszes volt sokszor >< legjobbak az olyan öregek, akik maguk elé motyognak, aztán mikor nagy nehezen rájövök mit is akarnak, kimérem, becsomagolom, oda teszem eléjük, összeadom, akkor kitalálja, hogy ez meg ez kevés, dupla annyit akar. Hát ilyenkor van az h f*ck u !! Az egyik bácsi tegnap annyira kiakasztott, hogy segítségéért kiabáltam már szinte, aztán a Zsolti gyorsan átvette és elrendezte. Szerencsére csak egy ilyen volt a bunkó öreg kategóriában.
A csomagolásról is azt gondolná az ember, hogy hejj de egyszerű lehet, aztán a francokat... a papír csomagolás nap végére már jobban ment, de még mindig béna. A zacsi csomagolással pedig kétszer megsértettem 2 ujjamat, úgy, hogy véreztek, ragtapasz yeah.
Dél körül elmehettem enni, csak egy fánkot ettem. Aztán nem sokra rá megérkezett egy nő, aki korábban itt dolgozott, de most már csak besegít. Csak egy órát volt kb, de addig is kicsit fellélegezhettem.
Unalmas sose volt, csak agybaj ez a tudatlanság meg a sok ember, főleg az öregek & gyerekek. Plusz azt hittem, sok idő eltelt már, közben mintha semennyit se haladt volna -.-
Megpróbálok, majd szemből az egészről képet csinálni, de most csak ezzel a két képpel tudok szolgálni:

ÉS nagyon büszke vagyok magamra, ugyanis csak 1 db csokis zselés banánt ettem :"D wahaha~
nem mernék fogadni, hogy ez továbbra is így lesz xD

(közben most be kellett fejeznem a gépelést, ugyanis a főnökasszony és Uli megérkeztek, akikkel leültem kávézni, kb fél órát. Uli-t kicsit jobban megismertem, jó arc és macskás :"D megtudtam, hogy vasárnap a főnökasszonnyal dolgozom majd, hérfőn elvileg Uli-val, azt hiszem holnap is szabadnap lesz).

Nya szóval valamiképp mégis véget ért a tegnapi nap, 5-fél 6ig szokott tartani a munkaidő. De kb 1 óra összepakolni meg a kocsit összecsukni meg minden. Ezért értem haza 19-kor.
Hát... nem kicsit fájt az egész testem, nagyon elfáradtam. De majd beleedződöm, ahogy a sulis gyakorlatba is 3évig.
Hazaérve megettem a maradék pereceimet(ja... Zsolti vette nekem, mikor elment ebédelni, mert nem eszem eleget x) hát sose voltam nagy evő, de mint már említettem egy darabig végképp elhajózott más vizekre az étvágyam, anyukám turpissága után...
Az est folyamán beszélgettem még anyumékkal skype-on... anyu mesélte, hogy Metal nélkülem nem marad a szobámban T.T nyuuu annyira hiányzik a kis édességem ♡

A mai napon fél 10ig aludtam kb, aztán reggeli és még punnyadtam. Majd megérkezett a főnököm egyik lánya, akivel ebédidőben elmentünk a városba, vettek egy szekrényt, majd ebédeltünk, aztán Karolinnal mentem bevásárolni és visszajöttünk. A főnökasszony Uli-val találkozott valamilyen busz miatt, azt hiszem munkával kapcsolatos. 
Mit is mondjak Karolin nem lobta be magát a szívembe, mondjuk ma szar kedve volt meg veszekedett a kocsiban is az anyjával, aztán kiborult meg sírt stb. Szóval megértem végül is, hogy nem volt valami kedves meg amikor innen elment, még csak el se köszönt... persze megvagyok a búcsúzása nélkül, csak mégse vall valami jó jellemre x3 nya mindegy... az ő szobájában alszom amúgy xD de ő már elköltözött... 
Ha már itt tartok, egyelőre nem vagyok annyira elragadtatva ettől, hogy itt lakom, de idővel majdcsak megszokom >< egy ideje szeretnék már egyedül lakni... de ha bejön ez a meló, akkor idővel úgyis elköltözöm majd... és hát hálás vagyok, hogy ez így összejött meg tényleg rendes a munkaadóm, szóval nem panaszkodom, csak ja... 

Elvileg 20-án fogok tudni haza menni, megint ugyanolyan busszal, 22-én jön a mester az Illuzionistákkal * - *
Addig remélem sok kérdésre a fejemben megkapom a választ és a kételyeim is rendeződnek. 
Nem vagyok valami nyugodt lelkileg, de remélem rendben leszek... 

Ennyi voltam most, majd még biztosan írok.

Vigyázzatok magatokra! *ölelések* :"3

[ mikor láthatom ismét a szívárványt? ]

Az utóbbi időben nem mondhatnám, hogy boldog vagyok... sőt a közelébe se érnek az érzéseim.
Szeretnék változtatni rajta, de egyelőre nem sikerült.

Nem rég pár barátommal sikerült összehoznunk egy találkozót, nagyon örültem neki, sajnos az ilyen események egyre ritkábbak T.T

 Nagyon szeretem őket !

Legnagyobb örömöm mostanában a varázslatos mester, akivel novemberben végre valahára találkozom majd.
Még nagyon nagyon messze van és addig még annyi minden történhet... DE szeretném ha az a 3 nap gondolata éltetne >o<
Szemrebbenés nélkül állíthatom, hogy az egyik legfontosabb személlyé vált az életemben.
Annyira jólelkű és figyelmes, nincs az életemben még egy ilyen híresség, mint ő.
Nem részletezem, ha valakit mégis érdekelne kérdezzen.
Tehát ezért is várom már nagyon, hogy élőben is megismerhessem, láthassam és megköszönhessek neki mindent. 
3 előadás lesz, az elsőn biztosan ott leszek, az 1. sorban fogok ámulni bámulni, már most nagyon izgatott vagyok.
Első nap Saku is velem leeesz ^o^ sajnos bután alakult, de nem ülünk majd egymás mellett az előadás alatt. De előtte meg utána úgyis együtt leszünk, közben meg amúgy se egymással lennénk elfoglalva x3 én szerintem nyelni is elfelejtek majd : D
A másik két nap előadásán csak akkor leszek jelen, ha addig valami jól menő munkám lesz, király fizetéssel *álmodozz csak*
De ha az előadásra nem is megyek be, ott leszek :"3 reményeim szerint. Vaaagy Dan megdobhatna VIP jeggyel... lol. Mégiscsak... (ja részletekbe nem merülök) haha.

Most búcsúzom, ezzel a kis rövidke beköszöntővel így 2 hónap kihagyás után.

Pusszancs (─‿‿─)

[ stay with you ]

Attól, hogy jól vagyok, még nem jelenti azt, hogy minden rendben.
Mert igazság szerint semmi sincs rendben. Hogyan is lehetne?!
De... minek mutassam ezt ki, minek terheljek másokat a saját problémáimmal, mikor úgyis nekem kell megoldanom őket, arról nem is beszélve, hogy mindenkinek vannak saját gondjai-bajai.
Nem hagyom magam lelankasztani, vannak percek/órák, mikor elhatalmasodik rajtam a sok gond & baj.
De mindig vannak a(m)kik rövid idő alatt visszarántanak.
Örülök, hogy történnek jó dolgok is, amik megnehezítik, hogy rosszul érezzem magam :"3

Jelenleg betegeskedem, alig várom, hogy ismét egészséges legyek és intézhessem a dolgaim.


Pár napja kicsit meghatódtam a spanyol ismerőseim részéről ;$ néha több törődést érzek a részükről felém, mint bárki másoktól o.O kissé furcsa...
Egyre csak gyarapodnak... valahogy nagyon jól kijövök velük :3
Ma este is lesz egy kis közös móka ^o^ remélem egy napon megölelhetem az összes kis édességet ^w^ csak el kéne jutni Spanyol országba ^ ^" bár lehet párral összefutok majd Németországban, ha sikerül eljutnunk the GazettE koncertre ^ o ^



Valakiben egyre csak csalódom... az egyik legfontosabb számomra, de én már nem vagyok neki az, egykor az voltam, de már tudom, hogy nem. Fáj, de ez van, talán lassan képes leszek elengedni vagy legalábbis egy olyan helyre elraktározni, ahol már nem fogom azt érezni, hogy érdeklődnöm kéne túlzottan iránta vagy neki irántam. Azt hiszem jól haladok...

☆ MEJIBRAY ♡ töretlen szerelem. Most még fontosabbak számomra, mint valaha...
Erősen kényeztetnek, amit egy pillanatig se bánok.
Holnap 1 éves lesz a MEJIBRAY_Hungary oldalam. Kissé hihetetlen és elérte a 201 "tetszik'-et eddig.
Nagyon szeretek foglalkozni vele és mikor látom mások érdeklődését, szeretetét irántuk, örülök és úgy érzem egy fajta család vagyunk. Persze itt nem csak a magyarokra gondolok (mellesleg 2 spanyol cukim a MEJIBRAY_Spain adminjai... már jóba lettünk mielőtt ezt tudtuk volna egymásról... ennyi :)

Ui.: totál kopott a hajam és a hisztizés határán ingázom emiatt ;___;

yeah. stay metal \m/

sosem tudhatod...

... hogy milyen meglepetéssel sújt az élet.
Tegnap kaptam egy üznetet, egy olyan személytől, akire már nem számítottam, hogy valaha még egyszer betoppan az életembe.
Tehát eléggé meglepett a dolog... kíváncsi vagyok ezúttal, hogy alakul majd a kapcsolatunk, de talán ez már az utolsó próbálkozás.
Hétfőn talán találkozunk is... igazság szerint még fel sem fogtam, azt hiszem.

Amúgy pedig nagyon-nagyon hiányoztok... ti, a barátaim!
Nem tudom mikor és hogy láthatlak titeket újra és ölelhetem valamennyiőtöket, de remélem minél hamarabb ToT
addig is nagyon vigyázzatok magatokra édességek >o<

<3~

...tök jól vagyok...

Vannak napok, mikor senkivel sem beszélek...
és úgy veszem észre, hogy az ismerőseimmel, barátaimmal egyre kevesebb a közös témánk, eltávolodunk. Ez egy kicsit megrettent.
Hiszen nem hiába vagyunk barátok és tartozunk egy körbe. Számomra a barátaim nagyon fontosak és ezért félek is egy kicsit emiatt.
/love you~/
Akivel az utóbbi időben szinte minden nap beszélek, az Ryu. 6. évünk már. <3
Szóval leginkább úgy érzem, hogy magamra vagyok önmagammal, a gondolataimmal, a saját kis érdeklődéseimmel, világommal.
A rajongásaimat tumblr-n élem ki, fb-n már szinte csak zenei megosztásaim vannak, twitteren valamivel aktívabb vagyok és már itt sem írok úgy, mint azelőtt. Gondolom feltűnt.

Amúgy pedig boldog vagyok, ha nem is minden percben, de a nap nagy részében.
Jóban vagyok magammal és a zene által erősnek, kitartónak érzem magam, mindig ad valami pluszt.
Valószínűleg soha nem fogom tudni meghálálni szeretett zenészeimnek, hogy mennyit segítenek nekem.
Akár csak egy képpel, egy kiírással, egy mosollyal, puszta lényükkel... de legfőképpen azzal, hogy zenélnek és amit akkor érzek, az kifejezhetetlen.

☆ J-Rock ♡

Sokan hiányoznak és sokakkal nagyon szeretnék már találkozni. 

Amire ebben a pillanatban a leginkább vágyom, egy hosszan tartó ölelés.
Hogy ki(k)től? Láss bele a fejembe...

*...halalila halalila halalilalilalilalila~...*

Vajon van különbség apró & nagy örömök között?

Szerintem nem igazán, sőt... nálam az apró örömök többet érnek és valahogy épp az apró örömeimet élem meg nagy örömöknek.
Bár tény, hogy nagy örömökben nem is igazán van/volt részem, nem is tudom, mit lehetne annak nevezni.
Talán ha az ember élete a megfelelő útra terelődik, megtalálja a másik felét, ha boldog és kiegyensúlyozott és én még ide sorolnám azokat a személyeket, akikre egy magamfajta felnéz, a velük való találkozás maga egy csoda (ilyen pedig már előfordult :) A csodákat pedig úgy hiszem a nagy örömök kategóriába sorolhatjuk.
Tán még a reménnyel is összefüggésbe hozhatjuk ezt a témát, a reménytől mindig sokat várunk, ha jól sül el a dolog, az csak örömet okoz.


Mind különbözünk, mindenkinek más okoz örömöt.
Persze egybeesések mindig akadnak, annyira nem kicsi a világ...

Számomra az is igen furcsa, hogy ha megtörtént a dolog, ami számomra örömet okoz, elmúlik.
Kiszámíthatatlan ideig tart, van, hogy hosszabb ideig van, hogy pillanatok alatt tova száll.
Érdekes... akár történik valami ami elnyomja, akár nem.
Az idő múlásával mégse örülünk annyira, mint akkor...

Szeretnék odáig eljutni, hogy minden reggelnek örüljek.
Kíváncsi vagyok mikor jön el az az idő.

/Most, hogy ezeket az utolsó sorokat leírtam, jutott eszembe, hogy Tsuzuku is hasonlóakat írt nem rég.
Anélkül, hogy összefüggésben lettek volna a szavai ezzel a bejegyzéssel, mégis nála kötöttem ki.
Nem hiába az egyik legfontosabb személlyé vált az életemnek./

[wing~

Annyira zavar sok dolog, az emberek többségének viselkedése, szeretnék kilépni a térből, de nem tudok.
Nehéznek és romlottnak érzem az egészet... és sajnálattal veszem időről időre észre, hogy kiket szippant be magával.
Persze ez az ő életük... de hova fog ez vezetni?!
Tehetetlen vagyok, így csak figyelni tudom mi fog ebből kisülni. Ki tér észhez és ki válik reménytelenné.
Kik maradnak, kiket veszítek el.

[memories]

Lelkemet sokszor nehéznek érzem, sokszor sértették már meg, de vannak személyek, olyan dolgok, mik ezeket a sebeket bevarrják. Nem tűnnek el, de enyhül a fájdalom.

Ma ismét egy olyan "véletlennek" voltam részese, aminek nem örültem.
Hiszen akárhányszor megtörténik, a sebeim újra lélegeznek.
Bárcsak szabadulni tudnék tőled, de már beletörődtem, hogy ez lehetetlen...

Talán ennek a hatására kezdtem el ma este "Lostprophets" dalokat hallgatni...
nem is gondoltam volna, de sok-sok emlék visszatér egyes dalok hallgatásakor.
Ilyen pl.: a "last train home" a "tonight" a "rooftops" a "4:am forever"

Mindamellett, hogy nem éppen kellemes emlékeket suhintanak elém, Ian hangja még mindig simogatja a lelkem és szeretem a dalaikat.

... "Az idő megoldja a problémát" ...

Ismételten elmaradtam az írással (x
szóval szerintem hosszú lesz, próbálom rövidre fogni.

Aggy
12-én volt a születésnapja. Még mindig rohadtul semmit se lehet tudni róla, nem használja a twittert (csodálom, hogy még nem törölte...) reméltem, hogy legalább születése alkalmából firkant valamit, de áhh...

nagyon hiányzik T^T remélem bárhová is tereli az élet, jól érzi magát. Szinte már csak egy álomnak tűnik, hogy valaha újra láthatom.

MEJIBRAY
itt most képek következnek, felhalmozódtak és annyira gyönyörűek * - *

Imádom Meto stílusát... mindig meg tud lepni.

 

Koichi túl gyönyörűűű~ *^*

 

new look <3  

Tzk & Koichi pár nap eltéréssel tartották a születésnapjukat.
Avalon single *-* PV >o< ! Remélem minél hamarabb rendelhetem valamelyik típust ;3 valószínűleg a B típust fogom rendelni, azon van dokumentum film dvd ^o^ feltöltötték már YouTube-ra és annyira jóságos!
Imádom őket <3~~~~

Tsuzuku: "Szeretnék menni külföldi turnéra 2013-ban. De előtte szeretném a bandával körbejárni Japánt. Még nem döntöttünk, de a következő évben mindenhova menni szeretnék. Kérlek várjatok!"

Kívánom!!!! 

Február 6-án pedig új single [DIE KUSSE] ahw~ 

Eszter
végre vele is tudtam időközben találkozni ^ ^ mászkáltunk a városban, vásárolgattunk, ettünk, elég rövid volt az időnk ;/ de jó volt ;3 remélem hamarosan ismétlés ;D

karamellás latte macchiato~ fenséges mmm~

Dan Sperry

finale: nagyon vártam már az utolsó, végső döntőt. Nagyon jó volt újra látni Dan-t és az előadását is nagyon élveztem. Őrültebb volt, mint máskor... rengeteget nevettem x"D és nagyon tetszett, ahogy azt a barom Thomas-t kicsinálta x"3

Amúgy már minden trükkjét és játékát ismertem, amiket alkotott. Videóinak nagy részét megnéztem már.
Annyi buzdító és sok szerencsét kívánó üzenetet kapott, hogy az oldalát felfüggesztették, nem bírta el a szerver x3 én is részese voltam a dolognak xD
Dan örült neki vagyis annak, hogy ennyien írtak meg minden (x

Aztán készítettem mézeskalácsot és megadtam a módját azzal, hogy Dan logo-ját és sütivé varázsoltam x3 nem lett tökéletes, de azért nem lett rossz és nagyon örültem, hogy Dan reagált rá *-* és aztán feltöltötte a facebook oldalára *o* ott pedig nagyon sokan lájkolták és írták kommentben, hogy mennyire jó! Ez igazán jól esett a kis lelkemnek ;3

ja és Dan 3. lett a döntőben. Tudtam, hogy egy nyámnyila énekes fog nyerni... x"3 nya de nem számít.
Dan idén biztosan jön majd vissza, gondolom Magyarországra nem ;/ de mivel a német barátaim is kedvelik, már megbeszéltük, hogy megyüüünk *o* nagyon várom már és nagyon remélem, hogy semmi se akadályoz majd >o<
Dan kiad majd egy verses kötetet ;3 ennek igazán örülök... csak szükségem lesz egy angol-magyar szótárra xD
Az official Abricabastards honlap megkért, hogy hozzak létre egy oldalt Magyarországnak... bele mentem, de nem tudom mennyi értelme lesz, eddig Saku-n és Ryu-n kívül nem ismerek senki mást, aki kedvelné x3
De Dan is megosztotta és a fan honlapon is fent van már, hátha... örülnék ha beindulna a dolog.

Ryu
Ugye Ő az egyik, aki közelebb lakik hozzám, mint a barátaim többsége. Bár így is, alig tudunk találkozni ;/
Karácsony előtt futottunk össze, akkor is csak rövid időre ;___; mászkáltunk, ettünk, ittunk, vásárolgattunk. 

*sétálunk, körülvesznek minket a fenyőfák...
Chinoko : de cukiiik (◕◡◕)
Ryuichi : mik? a fenyőfák? x3
Ch : igeeen... tudod mit csinálnék?! feldíszíteném az összeset xD
R : tudtam, hogy ezt fogod mondani... xD

 /nyaaa jó kis időtöltés volt ^^ csak túúúl rövid, hamar folytassuk ♥ ;3/
Nem rég úgy volt találkozunk, de mégse jött össze. Hiányzik. 

Szamos Csokoládé Iskola - Budapesten
Háromszor voltam eddig. Karácsony előtt szaloncukrot készíteni és kb. egy hete bonbon öntésen és trüffel készítésen.
A bonbon öntés tetszett a legjobban ^ ^ igazán élveztem ;3
Mind háromnál ugyanazt az oktatót fogtam ki, úgyhogy mindig emlékezett is rám, úgyhogy a 3-nál már igazán baráti 3 órácskát töltöttem el ott ;D
Jó lenne bepróbálkozni, hátha kapnék állást.  De ha azt nézem, hogy minél több pénzre lenne szükségem a jövőre nézve, akkor valószínűbb külföld.
Ez majd még alakul.

Igazán látszik az arcomon, hogy "miért fényképezel?! -.-" nya mindegy xD

trüffel készítés ^ ^ olyan csinos az a papírsapi xD igazán hozzám való ;D

ScReW

Ott a kezem bal oldalt ^o^ 

<3

A híressé vált sütiszívem ;3

GYZE

Ryoji ;3

 

Shu-ji ;3

Xmas
Azt nem mondanám, hogy teljes békében és nyugiban telt, de nem volt vészes.
Sajnos már a nagyinál se volt olyan boldog, mint máskor.
De a gyönyörűséges fekete creeper cipellőm megérkezett és a 2 MEJIBRAY lemezem is ^o^

Puszedlis csokoládés nyalóka
finomra sikerültek ^o^

Neko sis'
Karácsony után és Szilveszter előtt randi Nekoval, mint régen, mikor még kb. senkit nem ismertünk xD 
Igazán nosztalgikus volt ;D 

Először nagy örömömre mentünk Starbucks-ba ^ ^ ittunk finomat ;3 

Aztán irány SugarShop... sokat agyaltunk, hogy mit is rendeljünk x3 majd valamiféle fagyi szerűség mellett döntöttünk ;D 
Sugarban még történtek vicces dolgok x"D 

Majd mászkáltunk az Arána Plázában és mentünk a Keleti melletti McD-ba enni ;D mi mást, mint sültburgonyát ^ ^ 
Kb. 1,5 órára tudtunk újra találkozni pontosan 6 napja (x azt az időt szintén a McD-ban töltöttük. Bár én igazán ideges voltam és kissé nyűgös is, nem voltam formában ;D az idegesség amiatt, hogy hogy jutok haza... de ezt nem részletezem, haza értem, ez a lényeg ;D 
love you sis'

Jackman - Mike 

omnomnom <3 

Called = Plan

kis idióták <3~~~~ x"3
az új számaik nagyon jók... nagyon várom már a full pv-t ;3


Nokubura

Ide nekem Hiro-t most azonnal!
nyamm~
Nagyon bejövős a new look. Gazdagodtak egy új gitárossal, biztos vagyok benne, hogy így még jobbak lesznek ;3

Hina-chan Pécsen
3-án találkoztunk hármasban ^ ^ Bibu, Hina & én.
Mászkáltunk az Árkádban, aztán persze a McD-ban kötöttünk ki x3 ott időztünk kicsit ;3 utána mászkáltunk a városban, majd búcsúzkodtunk.

Jó kis délután volt ^ ^ és végre  Hina-chan itt volt Pécsen ;D nem először, de én először tudtam vele összefutni Pécsen (x

Hina-chan rajza ^o^

Járok autóvezetős órákra, lehet, hogy holnap is mennem kell majd. Az utolsó órát eléggé élveztem ;D remélem továbbra is így lesz majd x3 valószínűleg hamarosan veszünk egy kocsit ^o^ határozottan közöltem itthon, hogy nem vagyok hajlandó beülni az autónkba x3 (kellemetlen emlékek + nem érezném magam biztonságban) meg amúgy is kellene még egy, mert bátyámnak is kell, apámnak is és hamarosan majd nekem is... úgyhogy. 

Elkezdődött az újabb német tehetségkutató, ez a szokásom még régről maradt meg, szinte mindig a német tv adókon csüngtem ;"D úgyhogy ez már hagyomány, hogy minden ilyesmit megnézek xD
Főleg az elejét élvezem, amikor sok idiótát is mutatnak és nagyon vicces x"3 legutóbb is hasfájásig nevettem magam (x
A jury is igazán vicces ;D Dítör a bunkón vicces megszólalásaival és a TH ikrek arckifejezéseivel, nevetgélésével... x"D

Tegnap érkezett a hír, hogy a "pay money to my pain" énekese K elhunyt.
Ez igazán meglepett és eléggé elszomorított. Nem értem miért... egy újabb remek hangot vesztettünk el T_T

nyugodj békében.

Amúgy új év, új célok, új remények. Kíváncsi vagyok mit hoz majd az új kezdet... mit kezdek majd magammal, hova sodor az élet. Kérdőjelek mindenütt.

Koichi:
{…Úgy gondolom "Az idő megoldja a problémát" a legrosszabb út, hogy megold a problémát.

búcsúzom.